A Szcientológiában kilenc különböző módszert fejlesztettek ki a szavak jelentéseinek tisztázására.

Különböző módokon találják meg a meg nem értett szavakat, amelyek a személy nehézségeinek hátterében meghúzódnak. Ezekbe a módszerekbe sok minden beletartozik: meg nem értett szavak megtalálása abban a szövegben, amelyet a személy tanul; a személy munkájával kapcsolatos kulcsszavak tisztázása; sőt még olyan szavak felfedezése is, amelyek évekkel korábban tanult tárgyakban vannak!

Ezek közül a szótisztázási módszerek közül megadunk itt hármat, amelyek nagyon jól alkalmazhatók a mindennapi életben.

A szótisztázás alapvető módszere

Az alapvető szótisztázás a meg nem értett szó megtalálásának az a módszere, amelynek során a szövegben korábban keresünk meg nem értett szót, mint ahol problémáink vannak. Ez a Szcientológiában használt legalapvetőbb szótisztázási módszer.

A tanulónak tudnia kell, hogyan száguldjon végig a tanulmányain változatlan sikerrel. Mihelyt a tanuló lelassul, vagy nem olyan „jókedvű”, mint tizenöt perccel azelőtt, ideje megkeresni a meg nem értett szót. A tanulási technológiát használja segítségül.

Az a tanuló, aki a tanulási technológiát alkalmazza, valahányszor egy olyan szóhoz ér, amelyet nem ért, utánanéz, és soha nem hagy maga mögött olyan szót, amelynek nem tudja a jelentését.

Ha bajba kerül, akkor maga a tanuló, a tanulótársa vagy az oktatója (a Szcientológiában tanfolyam-felügyelőnek hívjuk) az alapvető szótisztázást használja arra, hogy kezeljen bármit, ami lassította vagy gátolta a tanuló haladását.

Ha csak akkor kezdi el keresni és kezelni a meg nem értett szót, amikor már álmosság vagy elbódultság kezd ráereszkedni (azaz úgy érzi, hogy fáradt vagy kótyagos, mintha kábítószer hatása alatt állna), akkor túl sokáig várt. Ha látott már olyan tanulót, aki elaludt a könyve fölött, akkor látott elbódulást. Jóval ez előtt a pont előtt valakinek meg nem értett szót kellett volna kerestetnie a tanulóval. A meg nem értett szó keresésének már akkor eljött az ideje, amikor a tanuló lelassul, vagy már nem olyan „jókedvű”, mint tizenöt perccel korábban volt. Nem meg nem értett kifejezésről, gondolatról vagy fogalomról van szó, hanem egy meg nem értett SZÓRÓL. Ez mindig azelőtt fordul elő, hogy magát a témát nem értették meg.

Az alapvető szótisztázást a következő módon végzik:

1. A tanuló nem halad olyan gyorsan, és „nem fog olyan jól az esze”, mint azelőtt, vagy egyszerűen csak hiányzik belőle a lelkesedés, túl régóta időzik a tananyagon, ásítozik, érdektelen, firkál vagy álmodozik stb.

2. A tanulónak meg kell keresnie a meg nem értett szót a szöveg korábbi részében. Kivétel nélkül mindig van meg nem értett szó. Lehet, hogy a meg nem értett szó két vagy több oldallal előbbre van, de a szövegben mindig korábban van, mint ahol a tanuló most tart.

3. Megtalálják a szót. A tanuló visszafelé keresés közben felismeri. Vagy ha nem képes megtalálni, akkor kiválaszthatunk a szövegből szavakat, amelyek esetleg meg nem értettek lehettek, és megkérdezzük: „Mit jelent az, hogy _____ ?” azért, hogy lássuk, a megfelelő meghatározást adja-e meg rá a tanuló.

4. A tanuló utánanéz a megtalált szónak egy szótárban, és tisztázza a meg nem értett szó tisztázásának fent leírt lépései szerint. Szóban többször saját maga alkotta mondatokba foglalja, és ezt addig folytatja, amíg a mondatainak megfogalmazása nyilvánvalóan azt nem mutatja, hogy érti.

5. A tanuló ekkor elolvassa azt a szöveget, amely a meg nem értett szót tartalmazta. Ha még mindig nem „okos”, és nem lelkesedik aziránt, hogy folytassa, nem boldogabb stb., akkor a szövegben korábban van még egy meg nem értett szó. Ezt a 2–5. lépések megismétlésével találjuk meg.

6. Amikor a tanuló élénk és boldogabbnak érzi magát, akkor onnan, ahol a meg nem értett szó volt, haladjon tovább a szöveg tanulásával a felé a terület felé, amelyet nem értett meg (ahol az első lépés kezdődött).

A tanuló most már lelkes a tárgy tanulásával kapcsolatban, és ez az alapvető szótisztázás végeredménye. (Ezt az eredményt nem fogja elérni, ha kimaradt egy meg nem értett szó, vagy ha a szövegben van egy korábbi meg nem értett szó. Ha így van, ismételje meg a 2–5. lépést.) Ha a tanuló most már lelkes, akkor folytattassa vele a tanulást.

A jó szótisztázás a visszakövetés rendszere. Vissza kell nézni annál a pontnál korábbra, mint ahol a tanulónak lelassult az észjárása, vagy zavarodottá vált, és meglátja, hogy valahol korábban annál, mint ahol a bajok kezdődtek, lesz egy olyan szó, amelyet nem ért. Ha a tanuló nem derül fel, amikor a szót megtalálják és tisztázzák, akkor még ennél is korábban van egy meg nem értett szó.

Ez teljesen világos lesz az ön számára, ha megérti, hogy ha valami nem akar megoldódni, akkor nem azzal van baja a tanulónak, amivel látszólag baja van. Máskülönben megoldódna, nem? Ha tudná, hogy mit nem értett, akkor maga is meg tudná oldani. Tehát sehová sem vezet az, ha megbeszéljük vele azt, amiről azt gondolja, hogy nem érti. A baj korábban van.

A szó „belövése”

A formula ez: találja meg, melyik résszel nem volt még semmi baja a tanulónak, majd találja meg, melyik résszel van most baja, és a meg nem értett szó a kettő között lesz. A legvégén annak, ahol még nem volt semmi baja.

Az alapvető szótisztázás, ha az itt leírt módon végzik, rettentően hatékony.