Ha kijavítanak olyan dolgokat, amelyek nem rosszak, és figyelmen kívül hagyják azokat, amelyek nem jók, az a vesztét okozza bármelyik szervezetnek vagy civilizációnak. 

Az egésznek a lényege a helyes kivizsgálás. Ez nem egy jelentéktelen készség. Ez az alapvető készség, ami minden intelligens tevékenység alapja.

Elnyomó igazságszolgáltatás

Ha az igazságszolgáltatás tévútra megy (és általában ez történik), akkor a következő dolgok történhettek: 

1. az igazságszolgáltatás nem a közbiztonság (hanem például egy kiváltságos csoport fenntartása vagy egy dédelgetett rögeszme) érdekében történő használata vagy

2. a kivizsgálási eljárás nem használata. 

Az igazságszolgáltatás erőinek elnyomó használatát mindig vissza lehet vezetni valamelyikre ezek közül. 

Az aberráció és a gyűlölet gyakran talál megnyilvánulási lehetőséget azáltal, hogy „igazságszolgáltatásnak” vagy „törvénynek és rendnek” nevezik. Ez az, amiért azt mondhatjuk, hogy az emberre nem lehet rábízni az igazságszolgáltatást. 

Ez, illetve a szimpla ostobaság az intelligens kivizsgálási eljárások elhanyagolására vezet. Pedig minden csoport épelméjűsége a helyes és nem aberrált (racionális) kivizsgálási eljárásokon múlik. Csak így lehet megállapítani a dolgok okát. És csak az ok megállapításával lehet elkerülni, hogy nem kívánt helyzetek okozatává váljunk. 

Egy dolog képesnek lenni a megfigyelésre. Teljesen más dolog a megfigyeléseket úgy használni, hogy az ember eljusson a dolgok mélyére. 

Sorrendek

A kivizsgálás szükségessé válik outpontok és pluszpontok felbukkanása esetén. 

Kivizsgálás létrejöhet puszta kíváncsiságból vagy különleges érdekből. Azért is létrejöhet, hogy lokalizálják a pluszpontok okait. 

Akármi legyen is a kivizsgálás indítéka, magát a tevékenységet bizonyos egymás után következő lépések soraként vezetjük végig. 

Ha valaki képtelen események vagy tevékenységek sorát mentálisan nyomon követni, akkor nem tud kivizsgálást végezni. 

A kivizsgálás elsődleges gátja a megváltoztatott sorrend. 

Első látásra a kihagyott adat látszik gátnak. Ellenkezőleg, ez a kivizsgálás végterméke, és ez az, ami miatt a kivizsgálást elkezdjük, mivel egy kihagyott adatot keresünk. 

A cselekvések megváltoztatott sorrendje tönkretesz bármely kivizsgálást. Példák: Felakasztjuk az illetőt, aztán lefolytatjuk a tárgyalást. Feltételezzük, ki követte el, aztán megkeressük a bizonyítékot, hogy bebizonyítsuk. Ki kell provokálnunk egy bűntényt, hogy megtaláljuk, ki követi el őket. 

Minden egyes alkalommal, ha egy kivizsgálás hátulról előre történik, nem lesz sikeres. 

Így, ha egy kivizsgálónak problémát jelent a tevékenységek sorrendjének meglátása vagy elképzelése, akkor elkerülhetetlenül rossz választ fog megadni. 

És fordítva, ha azt látjuk, hogy valaki helytelen vagy nem teljes válasszal áll elő, akkor feltételezhetjük, hogy a kivizsgálónak gondot jelent az események sorrendisége, vagy persze az is lehet, hogy nem igazán vizsgálta ki az ügyet. 

Nem igazán adnánk hitelt, ha Sherlock Holmes azt mondaná: „Itt van Mr. Murgatroyd ujjlenyomata a gyilkos fegyveren. Tartóztassák le. Nos, Watson, adjon ide egy nagyítót, és kérje meg Doherty őrmestert, engedje meg, hogy átnézzük az ujjlenyomat-nyilvántartását.” 

Ha az ember nem tud egy cselekvéssort vizuálisan elképzelni olyanformán, mint amikor egy labda pattog le a lépcsőn, vagy ha nem tud megfelelő sorrendben egymáshoz viszonyítani több különféle tevékenységet, amelyeknek egy a céljuk, továbbá nem tudja mindezt elrendezni egy megfelelő sorrendbe, akkor nem lesz képes kivizsgálást végezni. 

Ha képes rá, akkor rendben van a dolog. 

Kivizsgálások

Minden javulás az életben a pluszpontok és a miért megtalálásán és megerősítésén múlik, illetve az outpontok és a miért lokalizálásán, és ezek eltörlésén. 

Ez az életben való sikeres túlélés mintája. Egy egyszerű ember, aki túlél, pont ezt teszi, és egy olyan tudós, aki ér valamit, szintén épp ezt teszi. 

Egy halász sirályokat lát gyülekezni a tenger egyik pontjánál. Ez az első pont, egy rövid eseménysor kezdete. Rájön, hogy valószínűleg van ott egy halraj – második pont. Kihajózik oda, ez a sor harmadik pontja. Negyedik pontként a sorban lenéz. Meglátja a halakat ötödik pontként. Kiveti a hálóját hatodik pontként. Körbekeríti a halrajt a hálóval, hetedik pont. Behúzza a hálót, nyolcadik pont. A halakat a fedélzetre húzza, kilencedik pont. Visszamegy a kikötőbe, tizedik pont. Eladja a halat, tizenegyedik pont. Ez egy pluszpont követése – egy csapat sirályé. 

Egy outpont eseménysora a következő lehetne: A háziasszony felszolgálja az ebédet. Senki sem eszi meg a süteményt, első pont; megkóstolja, második pont; mosószerízt érez, harmadik pont. Kimegy a konyhába, negyedik pont. Benéz a konyhaszekrénybe, ötödik pont. A mosószeres dobozt felborulva találja, hatodik pont. Látja, hogy a liszt van alatta, hetedik pont. Látja, hogy a kekszes doboz üres, nyolcadik pont. Elkapja a kisebbik fiát, kilencedik pont. Megmutatja neki, hogy állnak a dolgok, tizedik pont. Megkapja a beismerő vallomást, tizenegyedik pont. És a tizenkettedik pont túl fájdalmas ahhoz, hogy leírjuk. 

Felfedezések

Minden felfedezés olyan kivizsgálási tevékenységek sorának végterméke, amelyek egy pluszponttal vagy egy outponttal kezdődnek. 

Ezért minden tudás a megfigyelt pluszpontok vagy outpontok eredményeképpen jön létre. 

És minden tudás a kivizsgálásra való képességen múlik. 

És minden kivizsgálást helyes sorrendben kell végezni. 

És minden siker azon a képességen múlik, hogy ezeket a dolgokat elvégezzük.